The martyrs of Arad

6th October 2019 is the 170th anniversary of the final retaliation of the Hungarian Revolution in 1848-’49. About the begining on 15th March, you can read an earlier post here.

Because of the success of the Hungarian army, Franz Joseph I made the decision to join forces with Nicolas I, Tsar of Russia in order to suppress the fight. In the middle of June 1849 about 200 000 Russian soldiers invaded Hungary. Then it became clear that the defense couldn’t avoid losing the battles.

The final disaster happened at Segesvár on 31 July. Sándor Petőfi the famous poet and national hero probably also died in the battlefield, although his body was never found. The Hungarian army was defeated, therefore the revolution and freedom fight that lasted for almost almost one and a half year, ultimately ended. The revolutionary army surrendered at Világos on 13th August.

Then cruel retaliation begun which led to the execution of the following thirteen generals in Arad on 6th October.

Lajos Aulich (1793 – 1849)
János Damjanich (1804 – 1849)
Arisztid Dessewffy (1802 – 1849)
Károly Knezic (1808 – 1849)
Ernő Kiss (1799 – 1849)
György Lahner (1795 – 1849)
Vilmos Lázár (1815 – 1849)
Károly Leiningen-Westerburg (1819 – 1849)
József Nagysándor (1804 – 1849)
Ernő Poeltenberg (1814 – 1849)
József Schweidel (1796 – 1849)
Ignác Török (1795 – 1849)
Károly Vécsey (1807 – 1849)

Some of them were shot, while the others died on the gallows. They said „goodbye” to each another before their death.

Lajos Batthyány (1807-1849) the first Hungarian Prime Minister was also shot on this day in Pest.

Although 6th October is not an official national holiday, commemorations are held every year as a tribute to the heroes.

Translation in Hungarian – Magyar fordítás

Az aradi vértanúk

2019. október 6. az 1848-’49-es magyar forradalom végső megtorlásának 170-ik évfordulója. A március 15-i kezdetről itt olvashatsz egy korábbi bejegyzést.

A magyar hadsereg sikere miatt I. Ferenc József úgy döntött, hogy egyesíti erőit I. Miklós orosz cárral, annak érdekében, hogy elnyomja a harcokat. 1849. június közepén kb. 200 000 orosz katona tört be Magyarországra. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a védelem nem tudja elkerülni a csaták elvesztését.

A végső csapás Segesvárnál történt július 31-én. Petőfi Sándor a híres költő és nemzeti hős is valószínűleg a csatamezőn halt lelte halálát, bár a testét sosem találták meg. A magyar sereg vereséget szenvedett, így a forradalom és szabadságharc, amely majdnem másfél évig tartott, végül befejeződött. A forradalmi hadsereg augusztus 13-án Világosnál megadta magát.

Ezután kegyetlen megtorlás kezdődött, amely a következő tizenhárom tábornok kivégzáséhez vezetett.

Aulich Lajos (1793 – 1849)
Damjanich János (1804 – 1849)
Dessewffy Arisztid (1802 – 1849)
Knezic Károly (1808 – 1849)
Kiss Ernő (1799 – 1849)
Lahner György (1795 – 1849)
Lázár Vilmos (1815 – 1849)
Leiningen-Westerburg Károly (1819 – 1849)
Nagysándor József (1804 – 1849)
Poeltenberg Ernő (1814 – 1849)
Schweidel József (1796 – 1849)
Török Ignác (1795 – 1849)
Vécsey Károly (1807-1849)

Néhányukat lelőtték, míg a többiek akasztófán haltak meg. Haláluk előtt elbúcsúztak egymástól. Batthyány Lajos (1807-1849) első magyar miniszterelnököt szintén agyonlőtték ezen a napon Pesten.

Bár október 6. nem hivatalos nemzeti ünnep, minden évben tartanak megemlékezéseket a hősökkel szembeni tiszteletadásként.